Sziasztok!
Egy ideje nem írtam magamról valamint, hogy mi is történt a lábammal és miért is nem futok mostanság.
Tavaly tavasszal ugye úgy volt, hogy majd decemberben műtét vár rám ami a lábfejemet illeti. Amit kaptam akkor gyulladáscsökkentőt az nagyon jól hatott mert egész nyáron semmi panaszom nem volt. Végig tudtam versenyezni a szezont…. illetve csak majdnem. Sajnos a 3x trifecta(http://www.spartanrace.hu/en/race/race-types/race-types-overview?article=24715 )már nem jött össze mert a lábam nem engedte. Na de nem ám a lábfejem ami elvileg műtétre várt hanem a jobb térdem mondta az, hogy elég nem lesz így jó. Ismét megkerestem kedves, jó fej, vicces dokimat Dr. Bejek Zoltánt, hogy vessen rá egy pillantást de előtte elmentem egy röntgenre valamint egy MRI vizsgálatra is. Így rutinosan felkészülve mentem a vizsgálatra. A doki izgalmasnak találta az MR felvételt jelentsen ez bármit is de sok minden volt a térdemmel a probléma. A lényeg, hogy egy füst alatt 3 dolgot kellett műteni a lábamon. Mielőtt itt bárki elkezdeni, hogy mert kellett neked futni mert a futás tehet mindenről, annak most hívom fel a figyelmét arra, hogy
1, valóban nem mindenki született futó alkatnak de attól még szeretheti a futást és okosan felépítve még versenyezhet is (én ebbe a kategóriába tartozom)
2, lehetsz te akármilyen jó futó és lehet a legmenőbb cipőd is sajnos nincs a piacon olyan cipő ami pl. az aszfaltfutásnál teljesen tompítaná az ütődéseket.
3, a határokat a saját határait mindenkinek ismernie kell, a testünket tisztelni kell mert a túlhajszoltság visszaüt,
4, ha lelkileg nem vagy kiegyensúlyozott az előbb-utóbb kihat a testedre is és tüneteket okozhat, ha ezeket nem veszed komolyan később komoly problémákkal, szövődményekkel nézhetsz szembe!!!
Mindenki gondolkodjon el ,hogy miért is kezdettel futni, akadály futni (SR). Azért is lényeges ezt minél előbb tisztába tenni mert a futás az egy olyan sport ahol komolyan ott kell lenned mentálisan és testben is. Nagyon sok erőt és kitartást adhat a nehéz helyzetekből felráz és megoldásokat találhatsz a problémákra futás közben. Viszont ez csak akkor működhet ha tudod miért futsz.
Vissza térve hozzám nálam egy kicsit a genetikám szolt bele ebbe a komplex térd problémába szóval előbb-utóbb elő jött volna csak idő kérdése idősebb koromban. De így ( a doki szerint) még jobban is jártam mert még fiatal vagyok jobb a gyógyulási faktor. :). A műtétre 2017. okt. 20.-án került sor 1 nappal az Eplényi SR verseny előtt. Azon a héten futottam utoljára. Illetve decemberben amikor már engedték akkor futottam párszor de nem számottevő. Nem izgultam talán csak egy kicsit de nagyon jó volt, hogy a párom mellettem volt. Altattak így semmit nem éreztem, nem hallottam, nem láttam. 1napos sebészeti műtét volt Érden. Betoltak arra még emlékszem, hogy jött a doki, elsütött valami viccet és már aludtam is…majd a kórteremben tértem magamhoz. Izgi volt. Kedvesek voltak nagyon és 1 óra múlva már ki pattintottak az ágyból, mondván :”kelj fel és járj”……na itt meglepődtem, hogy ez most komoly??? De nem volt kecmec jött a nővér és már álltam is….jártam is!!?
A páromat meg elzavartam a mankóért mert azt gondoltuk kelleni fog de kicsit ki is nevettek minket, hogy nem lesz rá szükség. És valóban…hihetetlen volt de tudtam menni és nem is volt fájdalmas.
Másnap mindenképpen ott akartam lenni a csapatommal a versenyen mert volt akinek az első versenye volt nekem meg támogatnom kellett őket. De mivel nem volt orvosi tiltás így nyugodt szívvel mentem. Sőt amit nem győzők hangoztatni sokszor, hogy a láb a térd stb…mozgás szerv. Tehát mozgás által javul, regenerálódik. Ez így is van tapasztaltam. Addig amíg mozgattam és terheltem semmi baja nem volt de jött az éjszaka a pihenés és azt a kínt, fájdalmat senkinek nem kívánom…de idővel persze ezek is megszűntek. Nekem gyorsan javult a gyógytornász meg is dicsért. Ez a tény hogy ilyen gyorsan javultam sok mindennek köszönhető
1.nagyon jó a dokim
2. Sok vitamint szedtem már évek óta, porc, szalag, ízületerősítőt is.
3. Nagy izomtömeggel rendelkezem így volt ami támogassa a műtött részeket.
4. Nem hagytam el magam. Már a műtét előtt a rehabilitációra és a felépülésemre gondoltam és azt terveztem meg fejben. Nem a műtéten agyaltam. Nem féltem. Tudtam hogy erre most szükség van és hogy jó kezekben leszek.
5. És talán ez a legfontosabb a Párom támogatása sokat segített abban, hogy ne keseredjek el amikor naponta láttam a lábam ideglenes deformitását. Ez vicces de nem gondoltam volna, hogy valaha lesz meg formás térdem.?
Szóval a műtét után 4 hétre gyógytornával kezdtem és meglepően jól ment. 2 hét múlva már engedte a bringázást is. Kis fájdalmaim voltak csak. Decemberre már próbálkoztam taposással és a futópaddal is. De a legeslegfontosabb volt a nyújtás és hengerelés (SMR).
December közepére már kimerészkedtem egy-egy rövidebb körre terepen is futni. Nagyon élveztem végre a fájdalom mentes futást és az edzéseket. A gyógytornákat is folytattam de kevesebbet kellett mennem sok házi feladatot kaptam.?
Szóval nem adtam fel. Az ünnepek alatt is mozogtam és év vége felé kezdtem el érezni, hogy valami nem stimmel a másik azaz a bal lábammal sem. De nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget gondolván, hogy biztos csak kicsit túl lett terhelve a másik lábam miatt. Erről majd egy következő posztban fogok írni Nektek mert ez egy kicsit hosszabb történet illetve más..:).
A lényeg, hogy soha ne adjátok fel és ha baj is van ne essetek kétségbe mindig van kiút a rosszból. Átmenetileg kiesel a versenyből vagy a megszokott dolgokból de tudnod kell felállni és újra kezdeni illetve rugalmasan kezelni az élet megpróbáltatásait. Ne a miérteket keresd hanem a megoldásokat. A célon tartsd a szemed ne merülj el az önsajnálatban. ;).
Szép napot
Puszi Timi
Folytatom majd! 🙂